Sziasztok!
Nagyon sajnálom, hogy már ilyen régóta nem volt rész, de egyszerűen képtelen vagyok írni. Tanulás, ballagás, magánélet. Most kicsit pörög velem a világ és nem akarok indokokat sorolni, mert úgyis üres dolgoknak tartanátok őket, amivel csak kimagyarázom a lustaságom. De nem, nem lusta vagyok, és nem szorulok magyarázatra.
Végtelenül sajnálom, soha nem éreztem magam még ekkora dögnek, sose volt ilyen nagy szünetem, ráadásul szó nélkül. Sajnálom, hogyha bunkózok veletek, de szükségem van rátok.
Ti tartottatok fel engem, és a történeteim, miattatok vagyok Kikiih. Nélkületek csak egy senki vagyok, egy egyszerű lány, de itt valaki más vagyok.
Nem felejtettelek el titeket, egyszerűen csak... Élem az életem. Aminek a blog szerves része, szóval ne higgyétek, hogy örökre tűntem el. Csak pár hét, ígérem!
xoxo, Kikiih <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése